Magyarországon nincs még összehangolt terminológiai munka. Nem tudjuk pontosan, milyen kutatások folynak, a már meglévő korábbi és friss publikációk nem érhetők el minden érdeklődő számára, a terminológiát kutatóknak és a gyakorlati terminológiai munkával foglalkozóknak nincs pontos képük arról, kik is végeznek ilyen tevékenységet, milyen eredményeket értek el, mennyiben támaszkodhatnak azokra munkájuk során. Ugyanakkor sokan – fordítók, multinacionális cégeknél, bankokban dolgozó közgazdászok, mérnökök, egyetemi oktatók etc. – kényszerülnek munkájukból adódóan terminológiai munkát végezni, amely nagyon gyakran nem támaszkodhat előzetes kutatásokra. Így a felderítés folyamata sokszor meg kell, hogy előzze magát a terminológiai munkát, amely rendkívül időigényes. Ezért a Terminológiai Dokumentációs Központ létrehozásának nem titkolt szándéka a kezdetektől az is, hogy alapvető kutatásokkal, valamint azok közzétételével hozzájáruljon a magyarországi terminológiai tevékenység támogatásához.
A középpontban jelenleg az áttekintést nyújtó anyagok felderítése és egybegyűjtése áll (vö. Muráth 2013):
- terminológiai tárgyú elméleti művek bibliográfiájának készítése és közreadása
- szakszótárak, terminológiai szótárak bibliográfiájának készítése és közreadása
- a magyarországi szakszótárkutatás-történet és -elmélet felderítése, adalékainak egybegyűjtése;
valamint
- szakszótár- és adatbázis-koncepciók interdiszciplináris (nyelvészet és informatika) kutatása és alkalmazása, hálózatkutatás (vö. például Bagó – Muráth 2012, Muráth – Bagó 2011a, 2011b)
- terminológiai munka - interdiszciplináris gondolkodás (nyelvészet és más szakterület összakapcsolása – vö. például Fischer 2010, 2012, Fogarasi-Nuber 2012)
Folyamatban lévő projektek
- Magyarországon készült szakszótárak felderítése, bibliográfiájának készítése
- Terminológiai dokumentáció három terminológiai információs és dokumentációs központ – Infoterm (Bécs), DEUTERM (Köln), TermDok (Pécs) közreműködésével:
„Multilingual terminology documentation programme for enhancing international scientific exchange in cooperation with UNESCO“
Irodalom
Bagó P. – Muráth J. (2012): Fogalmi struktúrák vizsgálata számítógépes támogatással. In: Silye M. (ed.): Szaknyelvkutatási irányzatok és alkalmazások (Porta Lingua-2012) 11-18.
Fischer M. (2010): A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra. PhD-értekezés. Budapest: ELTE BTK.
Fischer M. (2012): Elméleti és módszertani adalék a terminológia oktatásához I. Terminológiaelméleti alapkérdések a fordításban In: Fordítástudomány 2012/2. 5-29.
Fogarasi-Nuber K. (2012): Sérülésleírások terminológiájának német-magyar kontrasztív vizsgálata. In: Silye M. (ed.): Szaknyelvkutatási irányzatok és alkalmazások (Porta Lingua-2012) 35-50
Muráth J. (2013): Terminológia-dokumentáció nemzetközi együttműködésben. In: Silye M. (ed.): Innováció és nemzetközi együttműködés a szaknyelv oktatásában és kutatásában. (Porta Lingua-2013) 205-2010.
Muráth J. – Bagó P. (2011a): A válság izotópiája. In: Boda I. K. et al. (szerk.) 2011. Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Debrecen, 2010. aug. 26-28. (MANYE, Vol. 7.) Budapest – Debrecen: MANYE – Debreceni Egyetem. 72-78.
Muráth J. – Bagó P. (2011b): Fogalmi struktúrák vizsgálata SPSS szoftverrel, XXI. MANYE kongresszus, 2011. november, Budapest, előadás.
Internetes források
www.iim.fh-koeln.de/deuterm/
http://www.termdok.ktk.pte.hu/